Befektethetek-e Befektetési Alapokba egy Tőzsdei Kereskedési Platformon keresztül?

Néhány részvénykereskedési platform befektetési alapokat is kínál a részvények és az ETF-ek mellett. Ez az útmutató bemutatja az elérhetőséget, a költségeket és a kompromisszumokat.

Jogi nyilatkozat

Ez nem minősül befektetési tanácsadásnak. A megadott információk kizárólag oktatási és tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem minősül semmilyen pénzügyi termék megvásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlásnak.

Ezeknek a kockázati figyelmeztetéseknek az angol nyelvű változata mérvadó. A fordítások kizárólag a tájékoztatás kényelme érdekében készültek.

Néhány részvénykereskedési platform mutual fundokat is kínál a részvények és az ETF-ek mellett, és a mutual fundok ugyanazon fiókon és ugyanazon a platformon keresztül elérhetők. Az elérhetőség a Broker-től függ, és a Broker korlátozott számú mutual fundot kínálhat, vagy széles választékot is nyújthat. A mutual fundokba befektetni szándékozó kereskedőnek ellenőriznie kell a Broker kínálatát, és össze kell hasonlítania a költségeket, valamint a kompromisszumokat.

Hogyan működnek a befektetési alapok tőzsdei platformon

A befektetési alap egy közös befektetési forma, amelyet egy professzionális alapkezelő irányít. Az alapkezelő a közös pénzt részvényekbe, kötvényekbe vagy más eszközökbe fekteti. A befektető befektetési jegyeket vásárol az alapban, és a befektetési jegyek értéke az alap nettó eszközértéke (NAV). A NAV-ot minden kereskedési nap végén számítják ki, és a NAV az az ár, amelyen a befektető meg tudja vásárolni vagy el tudja adni a befektetési jegyeket.

A befektetési alap különbözik az ETF-től. Az ETF a nap folyamán a tőzsdén kereskedik, és az ETF ára a piaccal együtt ingadozik. A befektetési alapot naponta egyszer árazzák, és az ára a NAV. A befektetési alap emellett különbözik a részvénytől is. A részvény egy vállalatban fennálló tulajdonrészt jelent, míg a befektetési alap egy portfólióban fennálló részesedést.

A befektetési alapot a brókeren keresztül lehet megvásárolni és eladni, a bróker pedig az alapkezelő társaságnál adja le a megbízást. A megbízás a NAV-on kerül végrehajtásra, és a megbízás teljesítése általában egy-három munkanapon belül történik. A befektetési alap nem kereskedik valós időben, és a befektetési alapot nem érinti a napi (intraday) volatilitás.

A rendelkezésre állás

Néhány bróker korlátozott számú befektetési alapot kínál, és a kínálat a nagyobb alapcsaládok legnépszerűbb alapjait tartalmazza. Más brókerek széles választékot kínálnak, és a kínálat több ezer alapot foglal magában, amelyek több száz alapcsaládból származnak. Annak a kereskedőnek, aki egy adott alapot keres, ellenőriznie kell a bróker kínálatát, és olyan brókert kell választania, amelyik kínálja a kereskedő által preferált alapcsaládot.

A kedvezményes bróker jellemzően korlátozott választékot kínál, és a kedvezményes bróker a terhelés nélküli (no-load) alapokra összpontosít. A teljes körű szolgáltatást nyújtó bróker jellemzően széles választékot kínál, és a teljes körű szolgáltatást nyújtó bróker a terheléses (load) alapokra, valamint a tanácsadói (advisory) alapokra összpontosít. A kereskedőnek a brókert a saját igényeihez kell igazítania.

A költség

A befektetési alap (mutual fund) megvásárlásának költsége egy tőzsdei platformon magában foglalja a költséghányadot (expense ratio), a tranzakciós díjat és a terhelést (load). A költséghányad a befektetési alap által évente felszámított díj, és 0,05 százalék az indexalapok esetében, illetve 1,5 százalék az aktívan menedzselt alapok esetében. A költséghányad levonásra kerül az egy részvényre jutó nettó eszközértékből (NAV), és a költséghányad a hozamokban is megjelenik.

A tranzakciós díj a Broker díja a megbízás leadásáért, és tranzakciónként 0 eurótól 50 euróig terjed. Egyes Broker-ek elengedik a tranzakciós díjat a no-load alapok esetén, és ez az elengedés ösztönző arra, hogy a befektető a Broker-t használja az alapok megvásárlásához. A tranzakciós díj egyszeri költség, és nem ismétlődik, kivéve ha a kereskedő további részvényeket vásárol.

A load értékesítési díj (sales charge), és a load a befektetés százalékos aránya. Az elülső terhelést (front-end load) akkor fizetik meg, amikor a befektető megvásárolja a részvényeket, és az elülső terhelés 0 százaléktól 5 százalékig terjed. A hátsó terhelést (back-end load) akkor fizetik meg, amikor a befektető eladja a részvényeket, és a hátsó terhelés idővel csökken. A no-load alapnak nincs értékesítési díja, és a no-load alap a leggyakoribb a kedvezményes (discount) platformokon.

A kompromisszumok

Az első kompromisszum a költség. A befektetési alapnak van költséghányada (expense ratio), és a költséghányad levonásra kerül a hozamból. Az ETF-nek hasonló költséghányada van, de az ETF-nek a legtöbb brókernél nincs tranzakciós díja. A költségek minimalizálását célzó kereskedőnek az ETF-et érdemes a befektetési alap helyett megfontolnia, és a kereskedőnek az összes költséget kell összehasonlítania.

A második kompromisszum a választék. A befektetési alap hozzáférést biztosít az aktívan menedzselt stratégiákhoz, és az aktívan menedzselt stratégiák a legtöbb ETF-en keresztül nem érhetők el. Ha a kereskedő egy konkrét menedzsert vagy egy konkrét stratégiát szeretne, akkor lehet, hogy befektetési alapot kell használnia, és a kereskedőnek a stratégiát az alternatívákkal kell összevetnie.

A harmadik kompromisszum az árképzés. A befektetési alap árfolyama naponta egyszer kerül meghatározásra, és a kereskedő nem tud limitáras megbízást adni. Annak a kereskedőnek, aki az időzítéssel szeretne belépni, el kell fogadnia a napi záráskor érvényes NAV-ot (nettó eszközértéket), és annak a kereskedőnek, aki egy adott árat szeretne, egy másik terméket kell használnia. Az árképzés kevésbé rugalmas, mint egy ETF vagy egy részvény esetében.

A negyedik kompromisszum az adóhatékonyság. A befektetési alap kevésbé adóhatékony, mint az ETF, és a befektetési alap az év végén tőkenyereséget (capital gains) is feloszthat. Az ETF adóhatékonyabb, mert az ETF az in-kind (természetbeni) létrehozási és visszaváltási mechanizmust használja, és az ETF nem vált ki tőkenyereség-felosztásokat.

Gyakori kérdések a befektetési alapokról tőzsdei platformokon

Vásárolhatok bármilyen befektetési alapot tőzsdei platformon? Nem, a Broker válogatása korlátozott, és a válogatás nem feltétlenül tartalmazza azt az alapot, amelyet a kereskedő szeretne. A kereskedőnek az account megnyitása előtt ellenőriznie kell a Broker kínálatát, és olyan Brokert kell keresnie, amelyik kínálja a kereskedő által preferált alapcsaládot.

Az expense ratio (költséghányad) ugyanaz a különböző Brokereknél? Igen, az expense ratio-t maga az alap határozza meg, és az expense ratio a Brokertől függetlenül ugyanaz. A kereskedőnek össze kell hasonlítania a hasonló alapok expense ratio-ját, és a stratégiához a legalacsonyabb expense ratio-val rendelkező alapot kell választania.

Automatizálhatom a befektetési alapok vásárlását? Igen, a legtöbb Broker kínál automatikus befektetési tervet, amelynek keretében az automatikus befektetési terv a befektetési alapból egy rögzített összeget vásárol rendszeres ütemezés szerint. Az automatikus befektetési terv hasznos a dollar-cost averaging (folyamatos, időben elosztott befektetés) esetén, és az automatikus befektetési terv hasznos a hosszú távú befektetők számára.

Kapcsolodo forrasok

Hol érdemes kezdeni

Ha egy tőzsdei kereskedési platformon keresztül szeretnél befektetési alapokat (mutual funds) értékelni, a leg hasznosabb első lépés a bróker kínálatának, a tranzakciós díjnak és az elérhető alapcsaládoknak az ellenőrzése. A bróker-összehasonlítás felsorolja a brókereket és a befektetési alapok kínálatát, amelyek együtt megmutatják, hogy a bróker mit kínál, még mielőtt megnyitnád a számlát.