Ez nem minősül befektetési tanácsadásnak. A megadott információk kizárólag oktatási és tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem minősül semmilyen pénzügyi termék megvásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlásnak.
A tőkeáttételes termékek kockázatainak kezelése az egyik legfontosabb készség, amelyet egy részvénykereskedő kifejleszthet. Az a tőkeáttétel, amely egy 5:1 pozíció esetén 5 százalékos nyereséget eredményez, ugyanilyen mértékű veszteséget is okozhat, és a veszteség nagyobb lehet, mint a nyereség, a spread, a jutalék és a finanszírozási díj miatt. Az a kereskedő, aki körültekintően kezeli a kockázatot, képes túlélni a veszteségeket, és aki túlél, elég sokáig maradhat a piacon ahhoz, hogy megszerezze a nyereségeket.
A fo kockazatkezelesi technikak
Az elso technika a pozicio meretezese. A kereskedo a poziciot az ertekpapirszamla egy fix szazalekahoz merje, jellemzoen 1 szazalektól 2 szazalekig a szamla osszegerbol egy-egy ugyletben. A pozicio meretezese ugy tortenik, hogy a kereskedo altal vallalt vesztes osszeget elosztjak a stop-loss-ig hatralevo tavolsaggal. A kereskedo, aki 1 szazalekot kockaztat egy 10 000 eurós szamla eseteben ugy, hogy a stop-loss 2 szazalek, annak a pozicio merete 5 000 euró.
A masodik technika a stop-loss. A stop-loss egy olyan megbizas, amely a poziciot egy elore meghatarozott arnal zarja, es a stop-loss korlatozza a veszteséget. A stop-loss-t olyan szinten kell elhelyezni, amely megfelel a kereskedo kockazatturesenek, es a stop-loss-t nem szabad a kereskedo ellen mozgatni. A stop-loss a kereskedo fo eszkoze a leveragelt pozicio kockazatanak kezelesere.
A harmadik technika a take-profit. A take-profit egy olyan megbizas, amely a poziciot egy elore meghatarozott profitcelnal zarja, es a take-profit zarja a nyereséget. A take-profit hasznos azoknak a kereskedoknek, akik szeretnenek egy meghatarozott profitcelat realizalni, es a take-profit hasznos azoknak a kereskedoknek is, akik szeretnenek elkerulni, hogy a nyereséget visszaadják.
A negyedik technika a diverzifikacio. A kereskedo a kockazatot tobb pozicio, tobb szektor es tobb eszkozosztaly kozott szorja szet. A diverzifikacio csokkenti egyetlen veszteseg hatasat a teljes portfoliora, es a diverzifikacio a leveragelt portfoliok kockazatanak kezeleseben egy kulcsfontossagu eszkoz.
A tőkeáttételes pozíció fedezése
Az első fedezési technika a stop-loss. A stop-loss egy egyszerű fedezet, és a stop-loss a leggyakoribb fedezési technika. A stop-loss a veszteséget egy előre meghatározott szintre korlátozza, és a stop-loss a legtöbb platformon könnyen megvalósítható.
A második fedezési technika az opció. A kereskedő, aki hosszú részvénypozícióval rendelkezik, megvásárolhat egy put opciót ugyanarra a részvényre, és a put opció jogot ad az eladásra egy meghatározott kötési áron. A put opció biztosításként működik, és a put opció korlátozza a részvénypozíció veszteségét. A put opció költsége a prémium, és a prémium a fedezeten elérhető maximális veszteség.
A harmadik fedezési technika a fordított ETF. A kereskedő, aki egy szektor ETF-ben hosszú pozíciót tart, megvásárolhat egy fordított ETF-et ugyanarra a szektorra, és a fordított ETF emelkedik, amikor a szektor esik. A fordított ETF egy egyszerű fedezet, és rövid távú fedezésre hasznos. A fordított ETF-et nem érdemes hosszú távon tartani, mert a fordított ETF napi leépülést (daily decay) szenved el.
Gyakori hibák, amelyeket el kell kerülni
Az első hiba a túlzott tőkeáttétel alkalmazása. Az a kereskedő, aki volatilis részvényen 20:1 tőkeáttételt használ, egyetlen ügylet során elveszítheti a teljes befizetést. A tőkeáttételt az alapul szolgáló eszköz volatilitásához kell igazítani, és a tőkeáttételt a kereskedő kockázattűrő képességéhez kell igazítani.
A második hiba a stop-loss elmozdítása. Az a kereskedő, aki a stop-loss-t a pozíció ellenében mozgatja, több mozgásteret ad a pozíciónak a veszteségre, és ezzel növeli a kockázatot. A stop-loss-t olyan szintre kell helyezni, amellyel a kereskedő kényelmesen tud együtt élni, és a stop-loss-t nem szabad elmozdítani, kivéve ha a kereskedőnek új oka van rá.
A harmadik hiba a finanszírozási díj figyelmen kívül hagyása. A tőkeáttételes pozíció egyik napról a másikra finanszírozási díjat fizet, és a finanszírozási díj növeli az ügylet költségét. Az a kereskedő, aki hetekig vagy hónapokig tart egy tőkeáttételes pozíciót, jelentős finanszírozási díjat fizet, és a finanszírozási díj akár el is tüntetheti a nyereséget.
A negyedik hiba a túlkerekedés. Az a kereskedő, aki naponta sok tőkeáttételes ügyletet köt, nagyobb mértékben van kitéve a tranzakciós költségeknek. A kereskedőnek szelektíven kell megválasztania az ügyleteket.
Kockazatkezelesi terv felallitasa
Az elso lepes a kereskedesenkenti kockazat meghatarozasa. A kereskedo valasszon egy rögzitett szazalekot a szamlaegyenlegbol, jellemzoen 1 szazalektól 2 szazalekig, es a kereskedo minden egyes kereskedesnel tartsa magat ehhez a szazalekhoz. A szazalek az a maximalis veszteseg, amelyet a kereskedo hajlando vallalni egyetlen kereskedes soran.
A masodik lepes a maximalis drawdown (visszaesesi mertek) meghatarozasa. A kereskedo valasszon egy maximalis drawdownt, jellemzoen a szamlaegyenleg 10 szazalektól 20 szazalekig, es hagyja abba a kereskedest, amikor a drawdown elerese megtortenik. A drawdown limit vedelmet nyujt a kereskedo szamara egy olyan vesztes sorozattal szemben, amely leepiti a szamlat.
A harmadik lepes a nyitott poziciok maximalis szamanak meghatarozasa. A kereskedo valasszon egy maximalis pozicioszamot, jellemzoen 5-tol 10-ig, es ne lepje tul a maximalis erteket. A pozicios limit megakadalyozza, hogy a kereskedo tulzottan kihasznalja (tul-leverage) a szamlat.
A negyedik lepes a terv rendszeres attekintese. A kereskedo hetente tekintse at a kereskedeseket, a drawdownt es a nyeresi aranyt, es szukseg eseten modositson a terven. Az attekintes a kockazatkezelesi folyamat kulcsfontossagu resze, es az attekintes segit a kereskedonek fegyelmezettnek maradni.
Gyakori kérdések a kockázatkezelésről
Mi a legjobb kockázatkezelési technika? A pozícióméretezés stop-loss-szal kombinálva a leghatékonyabb technika. A két technika egyszerűen megvalósítható, és a technikák a legtöbb kereskedési szituációt lefedik.
Kezelhetem a kockázatot stop-loss nélkül? Igen, opciókkal vagy fordított ETF-fel történő fedezéssel, de az alternatívák bonyolultabbak és költségesebbek, mint egy egyszerű stop-loss. Annak a kereskedőnek, aki nem szeretne stop-loss-t használni, alaposan meg kell fontolnia az alternatívákat.
Milyen gyakran kell felülvizsgálnom a kockázatkezelési tervet? A kereskedőnek hetente kell felülvizsgálnia a tervet, és a tervet gyakrabban kell felülvizsgálnia a magas volatilitás időszakaiban. A felülvizsgálatnak tartalmaznia kell a kereskedéseket, a visszaesést (drawdown), a nyerési arányt és a finanszírozási díjakat.
Kapcsolódó források
- Legjobb részvénybrókerek
- Brókerértékelések
- Brókerköltségek → Margin (tőkeáttételi) díjak összehasonlítása
Hol érdemes kezdeni
Ha a tőkeáttételes termékek kockázatát kezeled, a leghasznosabb első lépés a kereskedésenkénti kockázat, a maximális visszaesés (maximális drawdown), valamint a nyitott pozíciók maximális száma meghatározása. A broker összehasonlítás felsorolja azokat a brókereket, amelyek tőkeáttételes kereskedést kínálnak, és a kockázatkezelési eszközöket is, amelyek együtt megmutatják, mit kínál a bróker, mielőtt az első tőkeáttételes kereskedést megtennéd.