A tőkeáttétel használatának előnyei és hátrányai a részvényekben a kötelezettségek kezelésére

A tőkeáttétel felerősítheti a hozamokat, de a veszteségeket is felerősíti. Ez az útmutató bemutatja a tőkeáttétel alkalmazásának előnyei és hátrányai közötti összefüggéseket, amikor egy részvényportfólióban a kötelezettségek kezeléséről van szó.

Jogi nyilatkozat

Ez nem minősül befektetési tanácsadásnak. A megadott információk kizárólag oktatási és tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem minősül semmilyen pénzügyi termék megvásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlásnak.

Ezeknek a kockázati figyelmeztetéseknek az angol nyelvű változata mérvadó. A fordítások kizárólag a tájékoztatás kényelme érdekében készültek.

A tőkeáttétel, ha körültekintően használják, hasznos eszköz lehet a részvényportfólióban felmerülő kötelezettségek kezelésére. A befektető a portfóliója ellenében kölcsönt vesz fel a kötelezettség finanszírozására, miközben a portfóliót továbbra is befektetve tartja. A mérlegelendő tényezők a kölcsönzés költségei, a margin call (marginhívás) kockázata, valamint annak lehetősége, hogy a tőkeáttétel felerősíti a piaci visszaesést. A befektetőnek a tőkeáttétel alkalmazása előtt értenie kell a működését és a kockázatokat.

Mit jelent a „kötelezettségek kezelése tőkeáttétellel”

A kifejezés több helyzetet is lefed. Az első esetben tőkeáttételes hitelt (margin loan) használnak egy nagy vásárlás finanszírozására, például egy ház önerő-részének kifizetésére, miközben a részvényportfólió továbbra is befektetve marad. A második esetben tőkeáttételes pozíciót alkalmaznak egy meglévő kötelezettség fedezésére, például egy olyan részvényen felvett short pozícióval, amelyet a befektető már birtokol. A harmadik esetben opciókat használnak jövedelem generálására egy hosszú részvénypozíció mellett, és a keletkező jövedelmet a kötelezettség kifizetésére fordítják.

Minden forgatókönyvnek más a kockázati profilja, és mindegyik forgatókönyv másfajta felkészültséget igényel. A befektetőnek a forgatókönyvet a saját szakértelméhez kell igazítania, és nem szabad tőkeáttételt alkalmaznia olyan forgatókönyvben, amelyet nem ért.

A fo előnyök

Az első előny a lehetőségköltség. A befektető, aki eladja a részvényportfóliót egy kötelezettség finanszírozásához, lemond a portfólió jövőbeli hozamairól. A befektető, aki tőkeáttételt használ, a portfóliót befektetve tartja, és a befektető megszerzi a jövőbeli hozamokat. A kompromisszum akkor működik a befektető javára, ha a portfólió hozamai magasabbak a hitelfelvétel költségénél.

A második előny az adóhatékonyság. Egyes joghatóságokban a fedezeti hitel kamata adólevonható, és a kamat addig nem kerül megadóztatásra, amíg a pozíciót el nem adják. A befektetőnek ellenőriznie kell a helyi adózási szabályokat, és a befektetőnek adótanácsadóval kell egyeztetnie, mielőtt a tőkeáttételt adóhatékonyság céljából alkalmazza.

A harmadik előny a rugalmasság. A fedezeti hitel igény szerint lehívható, és a hitel bármikor visszafizethető. A befektető teljes ellenőrzést gyakorol a hitelösszeg és a visszafizetési ütemezés felett. A rugalmasság hasznos azoknak a befektetőknek, akiknek szabálytalan jellegű kötelezettségeik vannak, például felújítás vagy adófizetési kötelezettség esetén.

A fo hátrányok

Az első hátrány a fedezeti (margin) felhívás. A Broker további forrásokat követelhet, ha a portfólió értéke a fenntartási fedezet (maintenance margin) alá csökken. Az a befektető, akinek nincs meg a további tőkéje, a portfóliót a lehető legrosszabb időpontban felszámolják, és a befektető realizálja a veszteséget. A fedezeti felhívás a tőkeáttétel (leverage) használatának fő kockázata, ezért a befektetőnek készpénz-tartalékot (cash buffer) kell tartania a felhívás elkerülésére.

A második hátrány a kamatköltség. A margin hitel kamatot számít fel, és a kamatot akkor is meg kell fizetni, ha a portfólió teljesítménye gyenge. A tőkeáttételt használó befektető akkor is fizeti a kamatot, amikor a portfólió esik, és a kamat tovább növeli a veszteséget. A kamatköltséget össze kell hasonlítani a várható portfólióhozammal, és a tőkeáttételt nem szabad alkalmazni, ha a várható hozam alacsonyabb, mint a kamatköltség.

A harmadik hátrány a veszteség felerősítése. Az a tőkeáttétel, amely egy 5:1 pozíción 5 százalékos nyereséget eredményez, 5 százalékos veszteséget is okozhat, és a veszteség nagyobb lehet, mint a nyereség a spread, a jutalék és a finanszírozási díj miatt. A tőkeáttételt használó befektető többet is elveszíthet, mint a kezdeti befizetés.

A negyedik hátrány a pszichológiai nyomás. A tőkeáttételes pozíció stresszes lehet, és a befektető kísértésbe eshet, hogy rossz időpontban adjon el. Aki nem tudja kezelni a nyomást, ne használjon tőkeáttételt, és fontolja meg kisebb pozíciót vagy más stratégiát.

Amikor a tőkeáttételnek van értelme

A tőkeáttétel akkor van értelme, ha a hitelfelvételi költség alacsonyabb, mint a várható portfólióhozam, ha a befektető rendelkezik készpénztartalékkal a fedezeti (margin) felhívás fedezésére, és ha a befektető hosszú távú időhorizonttal rendelkezik.

A tőkeáttétel nem tesz jót, ha a hitelfelvételi költség magasabb, mint a várható portfólióhozam, ha a befektetőnek nincs készpénztartaléka, vagy ha a befektető rövid távú időhorizonttal rendelkezik. A tőkeáttétel emellett nem tesz jót a nyugdíjhoz közel álló befektetőknek, és nem tesz jót azoknak a befektetőknek sem, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék a portfóliót.

Kockazatkezelesi szabalyok

Az elso szabaly, hogy a hitelt a penzaramlashoz meretezzuk. A befektetonek olyan hitelmeretet kell valasztania, amelyet a portfoliobol szarmazo penzaramlas vagy a fizetes alapjan fenn tud tartani. A hitelt nem szabad a broker altal engedelyezett maximumhoz meretezni, es a hitelt olyan szintre kell meretezni, amelyet a befekteto akkor is fenn tud tartani, ha visszaesik a piac.

A masodik szabaly, hogy tartsunk keszpenz-tartalekot. A befektetonek 6-12 honapnyi hiteltorlesztest kell keszpenzben tartania, es a keszpenznek kulon szamlan kell lennie. A tartalek vedelmet nyujt a befektetonek az atmeneti piaci visszaeses idejen bekovetkezo margin call ellen, es a tartalek idot ad a befektetonek a szamla feltoltesere.

A harmadik szabaly, hogy figyeljuk a margin szintet. A befektetonek rendszeresen ellenoriznie kell a margin szintet, es riasztast kell beallitania a maintenance margin szintje felett 30 szazalekkal. A riasztas idot ad a befektetonek a cselekvesre, mielott a broker margin call-t kuldene.

Gyakori kérdések a tőkeáttétellel és a kötelezettségekkel kapcsolatban

Le tudom-e vonni a kamatot a fedezeti (margin) hitelből? Egyes joghatóságokban igen. A befektetőnek ellenőriznie kell a helyi adózási szabályokat, és a befektetőnek adótanácsadóval kell egyeztetnie, mielőtt a tőkeáttételt adóhatékonysági célból használná.

Mekkora a jellemző kamatláb a fedezeti (margin) hitel esetén? A kamatláb a brókertől és a joghatóságtól függ. A kamat általában a jegybanki alapkamat 1 százalék és 3 százalék közötti felével magasabb, és a kamat magasabb lehet a kisebb számlák esetén. A befektetőnek a kamatlábat brókerenként érdemes összehasonlítania.

Elveszíthetem a házamat, ha nem teljesül a margin call? A fedezeti (margin) hitel visszkereseti (recourse) hitel, és a bróker a befektetőtől követelheti a különbözetet, ha a hitel meghaladja a portfólió értékét. A befektető ne használjon tőkeáttételt olyan kötelezettségre, amelyet nem tud teljesíteni, és a befektetőnek legyen készpénztartaléka.

Kapcsolodo forrasok

Hol érdemes kezdeni

Ha a kötelezettségek kezelésére szolgáló tőkeáttételt (leverage) vizsgálod, a leghasznosabb első lépés a hitelfelvételi költség és a várható portfólióhozam kiszámítása, majd a kettő összehasonlítása. A broker comparison felsorolja azokat a Broker-eket, amelyek fedezeti (margin) hiteleket kínálnak, valamint a kamatlábakat, amelyek együtt megmutatják, mit kapsz a Broker-től, mielőtt az első margin loan-t felvennéd.